Nyolc érv a téglából épült családi ház mellett

Aki lakásvásárlás vagy saját ház építésének megkezdése előtt áll, megpróbálja összegyűjteni azokat az információkat, amelyek alapján az előtte tornyosuló fontos kérdésekben döntést tud hozni. Az építési telek elhelyezkedéséről, a tájolásról, a környezetről és persze anyagi lehetőségeiről minden építkezőnek van több-kevesebb elképzelése. Egyáltalán nem lebecsülendő azonban az a kérdés, hogy milyen építőanyagból készüljön a ház legfontosabb és a későbbiekben már nem megváltoztatható része: a fal.

A családi ház falát a téglán kívül természetesen más építőanyagból vagy építési technológia felhasználásával is meg lehet építeni. A kérdés legfőképpen úgy merül fel, hogy ezek az építőanyagok illetve technológiák mennyire felelnek meg a későbbi lakók igényeinek, valamint a magyarországi építési viszonyoknak.

Melyek azok a tényezők, melyeket érdemes a döntés során figyelembe venni? Legyen a lakás/ház fala jó hang- és hőszigetelő; nyáron ne melegedjen fel gyorsan, télen tartsa meg a fűtés melegét; legyen tartós, hiszen több generáció számára építkezünk; hosszú távon tartsa meg értékét; nyújtson lakói számára biztonságos és egészséges otthont, melyet az idő folyamán változó igényeiknek megfelelően (pl. a család bővülése) rugalmasan alakíthatnak.

A tégla már bizonyított - Az emberiség több ezer éve készít téglát

A tégla legpontosabb meghatározása az, hogy égetett agyag falazóelem. Léteznek olyan téglák is, amelyeket nem falazásra használnak, például a padlástégla vagy a kábeltégla, azonban ezek is égetett agyagból készülnek. Szokásos még a tégla szót mindenféle, nem égetett agyag elemekre is használni például gyeptégla, üvegtégla, gázbeton tégla, ez azonban pongyola, félrevezető megfogalmazás.

Az első 'téglák' a mai vályogelemekhez hasonlítottak, megformázták az agyagot, majd a napon kiszárították. A száraz éghajlatú vidékeken, így a tégla őshazájában, Mezopotámiában ez elegendő is volt, azonban az így készített 'tégla' - ugyanúgy, mint a vályog - nedvesség hatására szétmállik, nem tud terhet viselni. Valószínűleg néhány tűzvész tapasztalata alapján jöttek rá elődeink arra, hogy az agyagot ki kell égetni. Így hát az égetett agyagtégla lett több ezer évvel ezelőtt (és azóta is) az építkezés legfontosabb alapanyaga. Ugyanazért, amiért első használati tárgyaink is agyagból készültek: a nedves agyag jól formázható, kiégetve pedig erős, szilárd lesz és megőrzi alakját.

A tégla természetes anyag - A tégla, hasonlóan a vályoghoz, az egyik legősibb és legtermészetesebb építőanyag

A némiképpen eltérő alapanyagon kívül a legnagyobb különbség közöttük abban van, hogy a téglát kiégetik. Van, aki az égetést nem tekinti természetes folyamatnak és a vályogra esküszik, azonban ha jobban belegondolunk, az égetés nélküli falazóanyag jelentős veszélyeket rejt magában. Egyrészt az égetés teljesen természetes folyamat, hiszen sok-sok ezer évvel ezelőtt a tűz meghódítása az ember fejlődésének egyik legelső és legfontosabb lépése volt. Azt pedig nehéz lenne ráfogni őseinkre, hogy nem éltek egyetértésben a természettel. Másrészt pedig a kiégetésre a vályog hibáinak kiküszöbölése céljából van szükség, amíg a vályog a nedvesség hatására szétmállik (sajnos elegendő itt csupán a legutóbbi tiszai árvizek torokszorító pillanataira utalnunk), addig a kiégetett agyag teherbíróvá és stabillá válik.

Környezetbarát gyártás - egészséges lakókörnyezet - a téglagyártás alapanyagát, az agyagot a legtermészetesebb módon, az anyaföldből nyerik

A téglaipar nem más gyártóktól veszi a termékei előállításához szükséges, többnyire nagy energiaigénnyel és káros anyag kibocsátással gyártott félkész és kész termékeket, vegyszereket és pasztákat, hanem valódi nyersanyagból dolgozik. Nem hárítja át másokra, hanem saját maga oldja meg a környezetvédelmi és energiatakarékossági problémákat. A téglagyárak mindig az agyagbányák mellett épültek és épülnek, nincsen szükség az alapanyag nagy távolságra történő, környezetet károsító szállítására. Tehát a tégla valóban környezetbarát technológiával készül.

Teherbírás - biztonság, rugalmasság - A téglák anyagszerkezetük révén igen szilárdak, nagy teherbírásúak

A magas elemszilárdságnak fontos szerepe van a kivitelezés során, mivel a későbbi változtatások, átalakítások zökkenőmentes megoldása egyszerűbb, gyorsabb. Ezt a biztonságot mindenképpen érdemes beleépíteni a szerkezetbe, hiszen ki tudja, mit hoz a jövő, milyen átalakításokra, ráépítésekre lesz szükség harminc, negyven év múlva. Más építési technológiák esetén ilyen változtatásokra korlátozott mértékben vagy egyáltalán nincs lehetőség.
Emellett, bár triviálisnak tűnik, nem elhanyagolható tény, hogy a masszív tégla építésű házak a bentlakókat sokkal jobban megvédik a külső környezet ártalmaitól: víz, szél, ütődő tárgyak, szándékos behatolás.

Időtállóság – értéktartás - Régen is érték volt, és most is az, téglaépítésű lakásban lakni

Nem kell külön kiemelni, hogy az égetett agyag falazóelemek már bizonyították időállóságukat, a legrégibb téglaépületek nem néhány évtizedesek, hanem több ezer éves műemlékek.
Napjainkban sem véletlenül olvashatjuk hirdetésekben, hogy 'tégla építésű'. Ezek az épületek nem csupán megtartják, hanem növelik is értéküket.

Hőszigetelés, hőtárolás, energiatakarékos otthon - Télen véd a hidegtől, nyáron kívül tartja a meleget

Az égetett vázkerámia falazóelemek ellentétben a homogén kialakítású falazóanyagokkal, optimálisan egyesítik a téli és a nyári hővédelemmel kapcsolatos jogos igényeket. Hőfizikai szempontból a hőszigetelés és a hőtárolás kérdései együtt fontosak. A jelenlegi hőtechnikai minimumkövetelmények előírják, hogy a külső falak – hőhidakkal, áttörésekkel – korrigált hőátbocsátási tényezője 0,45 W/m2K legyen.

Megtévesztő csak a hőszigetelést vizsgálni. Ha a hőtárolás kérdését nézzük, akkor még meggyőzőbb az égetett agyag falazóelemek előnye, mivel a hőtárolás képessége egyértelműen a falszerkezet tömegével függ össze. Más falazóelemek esetén előnyként említik a termék könnyű súlyát. Ez az előny azonban azonnal hátránnyá válik, ha a hőtárolás kérdését vizsgáljuk. Pedig a falazat hőtárolási képessége a gazdaságosság és lakóérzet szempontjából a legfontosabb tulajdonság. 

Mit jelent a hőtárolás?

A kerámia falazat, hőtárolási képességének köszönhetően télen úgy viselkedik, mint egy cserépkályha, azaz a fűtés melegét megtartja, lassan adja le. Nyáron viszont a külső hőséget nehezebben engedi be, azaz szinte a falba épített, természetes légkondicionálóként működik.

Hangszigetelés és hanggátlás - ... hogy ne a szomszédot hallgassuk

Mindenki szeretne otthonában olyan zenét hallgatni, amilyet szeret és lehetőleg nem a szomszéd vagy a lépcsőház zajával szembesülni nap mint nap. A Porotherm falazóelem-család egyik nagy előnye, hogy minden feladatra kínál megoldást, külön kifejlesztett speciális falazóelemeket vagy falazóelem-kombinációkat, esetleg szerkezeti megoldásokat. Az építési rendszer az épületakusztikai faladatokat is így kezeli:
- sorházak-ikerházak dilatált elválasztó falainak 2 x Porotherm 20 N+F falazóelemet ajánl;
- többlakásos lakóépületek lakáselválasztó falainak 30 cm vastag Porotherm Hanggátló téglafalat javasol 30/24 vagy 30/14,5 falazóelemekből;
- többlakásos lakóépületek lakás- és közös közlekedő, lépcsőház elválasztó falainak 24 cm vastag falat érdemes alkalmazni Porotherm Hanggátló 24/30 téglából.

Tűzvédelem - Hosszú távú biztonság

A tégla égetett kerámia. A Porotherm Építési Rendszer külső teherhordó fal építésére alkalmas termékei kivétel nélkül képesek a szabványban előírt 4 órás tűzvédelemre. Ez azt jelenti, hogy tűzállóság szempontjából bármelyik, minden további kiegészítő kezelés nélkül korlátozás nélkül alkalmazható.